Az ember óva-óhatatlan hasonlítgatja a válságokat. Nyilván a mostani COVID-al kapcsolatos jelenség teljesen más mint a 2008 körül kipattant világgazdasági válság, viszont vannak közös vonások.
Olvasva az ajánlott cikket, ezeket a párhuzamokat érdekes keresni. Az „előző” válság is próbára tette az emberi kapcsolatokat, és a munkahelyi csoportok működését is kihívások elé állította.
Az újjáépítés fontosságáról van szó. Arról, hogy fontos-e a csapatépítés, és ha igen, miért?
Jó olvasást!
Mitől lesz hatékony a csapatépítés?
Az Egyesült Királyságban végzett 2009-es felmérés szerint a válaszadók 60,5 százaléka vélte úgy, hogy a válság hatására csökkenteniük kellett a képzésre fordítandó összeget. A fejlesztés két fő irányát nevezték meg, amelyre, úgy érezték, a válság ellenére is érdemes fordítani, az egyik a vezetőképzés, a másik a csapatépítés.
Csapatépítéssel az elmúlt évtizedekben számtalanszor találkoztunk, kérdés azonban, mit tekintünk csapatépítésnek egyáltalán. A legtágabb értelemben csapatépítésnek neveznek minden közösen eltöltött időt, legyen szó akár mulatozásról, wellnessről, sportról vagy bármi másról. Nem biztos azonban, hogy egy jó hangulatú esemény önmagában képes csoportfolyamatokra hatni. A csapatépítés legfontosabb célkitűzései között szoktak szerepelni, hogy fókuszáljon a csapatmunkára, erősítse az egymás közötti bizalmat és kötődést, hasson az egymás közötti kommunikációra és az együttműködésre. Kézzelfogható eredménye lehet, hogy a csapatépítés következtében növekszik a csapat teljesítménye.
A csapatépítéssel kapcsolatos egyik hiedelem, hogy minél különlegesebb, annál jobb. Olyan megoldások szárnyalnak manapság, mint a kincskeresés, közös főzés, vállalati karaoke. Teret kapnak a különféle jótékonysági tevékenységek is a csapatépítési programok között, mint iskolák és egyéb közintézmények felújítása, parkosítása. Ennek egyik oka, hogy sok cégnél már évek óta szerveznek különféle csapatépítő programokat és olyasmi programot szeretnének, ami még eddig nem volt.
Mik lehetnek azok az ismérvek, amelyek megkülönböztetnek egy csoportos együttlétet a valódi csapatépítő programoktól?
A csapatépítésnek mindig kell, hogy legyen valamilyen célja, küldetése, amely igazodik a vállalati stratégiához, aktuális kihívásokhoz, problémákhoz. Valamilyen formában az üzleti életet kell, hogy szimulálja és egy problémamegoldási eszköz. A valódi csapatépítési programokban világos, hogy mit miért csinálunk. A csapatépítésnek valódi értéket kell képviselnie.
Vivette Payne a The Team-Building Workshop című könyvében úgy nyilatkozik, hogy a csapatépítés funkciója sokszor nem más, minthogy egyfajta jutalomként szolgál a munkatársak számára. Úgy véli, hogy a csapatépítésnek sokkal inkább kell fókuszálnia a csapat teljesítményére, mint a jó légkörre, kellemes környezetre. Amikor például a vállalaton belül több kisebb csapatnak kell együtt dolgoznia, a csapatépítésnek arról kell szólnia, hogy megtalálják a közös célokat, mindenki megtalálja a saját helyét a csapatban.
A csapatépítés célja
A csapatépítés körülbelül 50 éves múltra tekint vissza, eredetileg azt a célt szolgálta, hogy segítse a kapcsolatépítést és a személyközi interakciókat hatékonyabbá tegye. Ahogy egyre inkább elterjedt a vállalatok életében, olyan célok kerültek előtérbe, mint az eredmények elérése, összehangolódás a célokkal, hatékonyabb feladatvégzés.
Lényeges az is, hogy a csapatépítésnek legyen egy specifikus oka és célja. Minél inkább mérhetőek ezek a célok, annál jobb helyzetben vagyunk, mert a csapatépítés hatékonysága is mérhetőbb lesz.
Milyen tényezők alapján lehet értékelni egy csapatépítő programot?
A legelterjedtebb mérési eszköz, hogy jól érezték-e magukat a résztvevők. Természetesen nem elhanyagolható szempont, de nem feltétlen mutatja a hatékonyságot. Általában igaz tréningértékeléskor, hogy résztvevői oldalról mérlegeljük, tanultunk-e valami újat, valamit, amit a hétköznapokban is tudunk hasznosítani. Igaz ez a csapatépítésre is, azon kívül, hogy szórakoztató, fontos, hogy valami gyakorlatban is alkalmazható tudást adjon. A csapatépítés esetében fontos a hatás, vagyis, hogy milyen hatása volt a tréningnek a csapatra, sugall-e bármiféle változtatásra. Végül, de nem utolsósorban az eredményesség, ami kulcsfontosságú értékelési szempont, vagyis jobb lesz-e a csoportteljesítmény a tréning következtében.
A csapatépítés hozadékai
A csapatépítés fő eredményének azt tartja Vivette Payne a The Team-Building Workshop című könyvében, hogy a csapattagok jobban dolgoznak együtt és nő az eredményesség. Négy fő faktort tart fontosnak annak meghatározására, hogy valójában csapatépítést végzünk-e vagy sem. A csapatteljesítmény növekedése az első meghatározó tényező. Minden csapatnak szüksége van egy világos leírásra arról, mi is az ő célja, küldetése. Minden csapat egyedi kihívásokkal néz szembe, ez az egyediség teszi őket egy csapattá. Még a hasonló csapatoknak is szüksége van specifikus célokra, olyan célokra, amelyek csak az adott csapatra jellemzők.
Három alaptényező van, amely egy csapatot meghatároz: a közös vágyak, a specifikus célok és a világos szabályok. Ezek a szabályok arra vonatkoznak, miként is dolgozik együtt a csapat, hogyan hoznak döntéseket, oldanak meg problémákat, hogyan osztanak meg információkat. A csapatoknak szükségük van olyan kompetenciákra is a hatékony működéshez mint például kommunikáció vagy a döntési képesség. Fontos mindemellett, hogy a csapat teljesítménye mérhető legyen, hogy képes legyen mind egyénileg, mind kollektíve kihozni magából a legtöbbet.
A csapatépítés további hozadékai lehetnek, hogy nő a produktivitás, a felelősségvállalás, valamint a motiváció; jobb lesz a munkakörnyezet, gyorsabb lesz a válaszkészség és kreatívabb, innovatívabb problémamegoldást várhatunk a csapattagoktól. Mindemellett javulnak az interperszonális kapcsolatok és a kommunikáció is.
A csapatépítés folyamata
A csapatépítés alapja a vezetői készségek fejlesztése, a csapatépítés a vezetők elköteleződésével kezdődik, annak felismerésével, hogy csapatban dolgozni egy teljesen más vállalati kultúrát jelent. El kell tehát köteleződni a csapatépítés iránt mind a vezetőknek, mind a csapattagoknak. A csapatépítés többnyire változást hoz abban, ahogy az emberek önállóan vagy egymással dolgoznak. Fontos, hogy mindenki értse, a viselkedésváltozáshoz elköteleződésre van szükség.
A csapatépítés mindig az igények azonosításával kezdődik, majd lényeges szerepe van az elköteleződés kialakításának. A szükségletek feltérképezése, és azok visszajelzése előzi meg közvetlenül a csapatépítési folyamatot. Maga a konkrét csapatépítési program csak mindezek után következik. A program értékelése zárja a folyamatot, majd következik az eredmények beépítése a gyakorlatba.
Lényeges, hogy a csapatok szembesüljenek azokkal a kihívásokkal, amelyekkel a vállalat találkozik. A csapatépítés kihívása abban áll, hogy megértsük, miként is működik a team. A csapatot nemcsak létrehozni kell tudni, hanem fel is kell építeni. A csapat fejlődésének különböző stádiumában másfajta tréningre van szükség. Amikor egy új csapat formálódik, akkor az a legfontosabb, hogy megismerjék egymást a csapattagok és a csoportfeladatokra fókuszáljanak. Ezt követően kialakulnak az erőviszonyok a csapatban, mindenki keresi a helyét, akár harcok is elképzelhetőek. Ezután kezd a csapat összekovácsolódni, egy irányba haladni. Tematikusan is jelenthet mást és mást a csapatépítés. A projektteamekben, ahol például az a feladat, hogy kifejlesszenek egy új terméket, fontos lehet, hogy egyetértsenek a közös célokban, szabályokban, kialakítsák a közös kommunikációs stílusukat. Vezetői csapatépítéseken fontos lehet a stratégiával és a jövő tervezésével foglalkozni.
A vezetők szerepe a csapatépítésben
John Newstorm és Edward Scannell a The Big Book of Team Building Games könyvükben úgy vélekednek, hogy egy csapat teljesítménye nagyban függ attól, milyen vezetői készségekkel rendelkeznek a vezetőik és mennyire képesek hatékony csapatmegbeszéléseket levezetni. Úgy vélik, a csapatépítésnek arról kell szólnia, hogy a csapatmunkát erősítse.
Egy hatékony csapatnak támogató környezetre van szüksége. Kellenek különféle készségek, célirányosság, és szükség van arra, hogy a csapattagok kommunikáljanak egymással, tanuljanak az interakcióból. John Newstorm és Edward Scannell szerint egy magasan teljesítő csapat kialakítása hosszan tartó folyamat. A csapatépítés arra szolgál, hogy feltárják, jelenleg miként is dolgoznak együtt, hol lehetnek a hibaforrások és hogyan lehetne ideális esetben együttműködni. A csapatépítés sohasem csak úgy önmagáért történik.
Célja és következménye lehet például a csapatmegbeszélések kialakítása vagy a hatékony visszajelzés adás. Adott esetben konfrontálódás is előfordulhat olyan értelemben, hogy megkéri a tréner a résztvevőket, próbálják meg leírni a viselkedésüket és hogy annak milyen hatásai lehetnek másokra. A tréner feladata, hogy folyamatosan megfigyelje a nonverbális jeleket és segítse a problémamegoldást. Jó esetben a csapat elkezd alternatívákat látni, átlátja a tettei következményét és képes lesz önállóan cselekedni. A jól kiválasztott csapatépítő játékoknak számtalan hozadéka lehet, egyrészt építi a csapatmorált, a csapattagok megtanulnak bízni egymásban, rugalmasabbá és adaptívabbá válhatnak az emberek és egy jó lehetőség, hogy lássuk, miként viselkednek az egyes csapattagok.
Forrás: hrportal.hu Szerző: Nagypál Mónika